I. Magyarország természetföldrajza
2009.03.08. 13:44
Bevezető
Idők
Ásványkincsek
Éghajlat
Magyarország természetföldrajza
T.: 93036 km2 L: 10 millió fő
I. Földrajzi helyzet
- tényleges = abszolút helyzet: Földgömbön és a kontinensen belüli helyzet
- viszonylagos= relatív helyzet: közvetlen környezethez, szomszédokhoz viszonyított helyzet
1, Abszolút helyzet
- kb egyenlő távolságra a sarkoktól és az egyenlítőtől – 45° foknál (mérsékelt öv)
- (K-Kö-Európa), Kárpát-medence (330 ezer km2) –Mo. az 1/3-a
- é-i szélesség: 46-48,5°
k-i hosszúság: 16-23°
- Atlanti óceántól 1300-1700 km-re
- alacsony tengerszint feletti magasság
68% alföld
30% dombság (200-400m)
2% hegység (400-1014 m)
2, Relatív helyzet
- medence fekvés: teljesen zárt szinte
Kárpátok-Alpok-Dinaridák à medencejelleg à vízhálózat sugaras + éghajlat szárazabb K felé
3, Határok – 7 ország
Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Románia, Ukrajna, Ausztria, Horvátország
- nincs természetes határ
max a Ny-i Alpok –a többi nem, mert folytatódik a határon túl
Kisalföld folyt. in Szlovákia
É-i középhg: Kárpátok
Alföld: Románia
Dunántúli khg: Horvátországban folytatódik ê
„Nyílt határok” – összeköt a szomszédokkal
II. Földtörténet
- fő szerkezeti vonal: Zágráb-Hernád vonal
Balcsi és khg lábainál – DNy-ÉK Ø 2 fő szerkezeti egység
1, ÉNY-i: Magyar khg-i nagy szerkezeti egység – Afrikai eredet
2, DK-i: Tiszai nagy szerkezeti egység – Eurázsiai eredet
- benyomulás (Afrikai e.) DNYról, kb 20-25 millió éve (újidő 3ad időszak)
részleges alábukás – vulkánosság – andezit (+riolit), Börzsöny, Mátra, Zemplén, Visegrádi, Cserháti
- M.o. sávos szerkezet (DNY-ÉK)
- vékony földkéreg (26-28 km, a világon 30-40 km)
Ú
geotermikus grádiens (100 méterenként 4-6 °C, a világon 3°C!) àtermálvizekben gazdag!
ŐSIDŐ –
ELŐIDŐ
- (mélyfúrások) legidősebb kőzet 1,1 milliárd éves, az Alföld alól
- legidősebb felszíni kőzet 900 millió éves: Vilyvitány rög (Zempléni hg)
kristályos kőzetek – csillámpala
ÓIDŐ
- trópusi éghajlat volt
- tengeri üledékek
szilur időszak: óidő első fele
kristályos palák: Balaton felvidék (Révfülöp, Alsóörs)
karbon: óidő vége
gránit: Velencei hg, Mórágyi rög
kristályos palák: Soproni hg
perm: óidő legvége
vöröshomokkő: Balaton felvidék (Balatonfüred + Mecsek: Jakab hegy)
KÖZÉPIDŐ
- trópusi éghajlat, tengeri üledék, hegységek többsége ekkor keletkezett
triász
- mészkő +dolomit: Dunántúli khg, Bükk, Aggteleki karszt
jura
- mészkő: Bakony, Gerecse
Gerecse: vörös márvány – mészkő átalakul –márványosodott – Piszke, Süttő, Tardos
- homokkő: Mecsek – ebben feketeszén
kréta
- vulkánosság – tenger alatt, -alföld ter., csak üledék van rajta: Mecsek-Szolnok
- mészkő: Bakony, Vértes
ÚJIDŐ
- harmadidőszak
eocén (eleje):
- barnaszén: Tatabánya, Oroszlány
- mészkő: Dunántúli khg (tenger volt itt)
miocén
- Kárpátok kiemelkedése, medence süllyedése (szárazulat lesz a K.)
- mikrolemezek a mai helyükre kerülnek
- vulkánosság (belső)
Visegrádi hg, Börzsöny –kb 20 millió éves
Mátra: 15 millió éves
Zemplén: 10 millió éves
- Pannon tenger kialakulása a Thetys óceánból – beltenger à üledékképződés: Pannon üledék (alföld)
barnaszén: Nógrádi medence
ligmit: Várpalota
mészkő: Fertőrákos, Kőbánya, Budafok
pliocén
- Pannon tenger – Pannon beltó – nincs kapcsolat a Thetyssel
- tavi üledékek
- édesedett –folyók miatt
néhol 4000 m vastag üledék
ligmit: Mátra, Bükkalja
kőolaj: Alföld
- vulkánosság
bazalt: Tapolcai medence (Badacsony), Kisalföld (Ság, Somló), Medves
tetején van bazalt: bazaltsapkás tanuhegyek
- negyedidőszak
eleje: jégkorszak: periglaciális terület
folyók: mai vízhálózat kialakulása + domborzat is
- kavicstakaró: Alpokalja
- lösz: szél szállít port –lerakja a hordalékot (Alföld, Paks)
- futóhomok: folyók mentén –Kiskunság, D-T köze, Nyírség
vége: jelenkor
- felmelegedés
- folyók üledéke
- 4000 éve: az ember megjelenik
III. Ásványkincsek
- nem túl gazdag
1, energiahordozók
- kőszén
lignit: 60% - Mátra (Gyöngyös), Bükkalja, Bükkábrány (pliócén), Bakony, Várpalota (miocén)
barnaszén: 25% - Salgótarján + Borsodi med. (miocén), Dunántóli khg, Tatabánya (eocén)
feketeszén : 15% - Mecsek (júra), Pécs, Komló
- kőolaj, földgáz
Alföld: k.o: Szeged; f.g: Hajdúszoboszló
Ny-dunántúl Dél-Zala, Nagylengyel
2, ércek
- vasérc: Rudabánya (kimerült)
- rézérc: Recsk (Mátra)
- bauxit: Bakony (Ajka); Vértes (Gábt)
- mangánérc: Bakony (Úrkút)
- uránérc: Mecsek (Kővágószőlős)
3, Nemérces ásványkincsek
- építőanyagok
mészkő –szinte mindenhol, pl: Siklós (szürkemárvány), Szársomlyó (jó min.)
kavics – folyókban kotrással
bazalt – Tapolcai med.
kaolin – Zempléni hg (Mád)
perlit – Z.-hg (Pálháza)
kovaföld – Z-hg (Szurdokpüspök)
zeolit – Z-hg.
IV. Éghajlat
- mérsékelt (valódi), kontinentális – száraz-nedves határán
sztepp –lombos e. à erdősztyepp
Éghajlat kialakító tényezők:
- medencejelleg – nő a kontinentalitás a med. kp-ja felé - Szolnok
- óceántól való távolság – Ny-K felé nő a kont.
- akciocentrumok
egész évben: Izlandi minimum (ciklon); Azori maximum (anticiklon)
időszakosan: Szibériai max (tél), Iráni min. (nyár)
Éghajlati elemek
1, napsugárzás
65° nyáron, 20° télen a napsugarak beesési szöge
napsütéses órák: 2100 óra/év – Szeged; 1700 óra /év – Alpokalja
borultság: 70% Ny-i Alpok (Alpokalja), 50% Alföld
2, Hőmérséklet
évi khm: 10 °C
évő khőingás: 20-25 °C
+ hőmérsékleti anomália: adott szélességi kör átlagához képest (+2,5 °C)
oka: É-Atlanti áramlás
fagyosszentek: Május 12-14 – fagyok – mert sarki légtömegek
vénasszonyok nyara: szept. vége – meleg, trópusi légtömegek
abszolút max: 41,7 °C (2000, VI. 21) – Békéscsaba
min: -35 °C (1940, feb.17) – Miskolc
3, Szél
szélkapuk: Dévényi kapu (elsődleges) – Ny-i, ÉNY-i szelek
másodlagos: Vereckei hágó – ÉK
Dunántúl-Tiszántól
- szélsebesség 2-4 m/s
- nincsenek túl nagy szelek
helyi szelek:
- Bakonyi = vázsonyi szél
főn jellegű szél (bukó)
4, Csapadék
évi cs: 400-800 mm (Szolnok – Alpokalja)
2 csapadék max.
- kora nyári: Május-Június
- őszi csap.m.: október-November
(ØFrontok)
- hó: 20-30 nap /év - Alföld (havas napok)
50-60 np/év: hegyvidék
|