17. tétel – Éghajlat, időjárási elemek

Coriolis-erő ~ kitérő erő

- É-i félgömbön jobbra, a D-in pedig balra térnek ki a gáz és folyékony halmazállapotú anyagok

Nagy földi légkörzés ~ általános légkörzés

- Állandó szelek alkotják

- Különböző légnyomású övezetek alakítják ki

- Rajz.: lsd. füzet

Oka:

§          0˚          A             erős felmelegedés

§          30˚        M            anticiklonok

§          60˚        A             ciklonok

§          90˚        M            erős lehűlés

- Szelei:

Passzát szelek (0˚–30˚               forró övezet)

§          É: ÉK-i

§          D: DK-i

Nyugatias szelek (30˚–60˚        mérsékelt övezet)

§          É: DNY

§          D: ÉNY

Sarki szelek (60˚–90˚                               hideg övezet)

§          É: ÉK

§          D: DK

- Futóáramlások ~ jet stream

- 10-12 km magasságban fújó NY-iashoz hasonló irányú szelek

- Sebessége: 300-500 km/h (legerősebb 30˚-60˚ között)

- Gyakran örvények              ennek következménye esetleg a ciklon és az anticiklon

Csapadékmennyiség: forró  - vs - mérsékelt övezet

- Forró (é. és d. sz. 23,5˚ között):

- Kialakulásában döntő szerep: passzát szélrendszer (felszálló és leszálló ága)

- Csapadék mennyisége és eloszlása alapján három övre lehet osztani:

§          Egyenlítői:

¶ Erőteljes felmelegedés             erős párolgás

¶ Hevesen felszálló levegő

¶ Gomolyfelhők - felhőszakadásszerű eső, jégeső

¶ Csap. évi mennyisége: 2000 mm feletti

¶ A levegő csaknem telített vízgőzzel

¶ 1-etlen évszak: fülledt, csapadékos nyár

§          Átmeneti:

¶ A Nap látszólagos évi járása-a passzát felszálló és leszálló ága É-ra vagy D-re tolódik

¶ Ha a felszálló ág uralkodik: csapadékosnedves évszak

¶ Ha a leszálló ág uralkodik: száraz    száraz évszak

¶ Évi csap.: 1500-300 mm

§          Térítői:

- Passzát állandóan leszálló légáramlása            magas légnyomás egész évben

- Szárasságot fokozzák: tengerektől elzáró hegyvonulatok (pl. Kalahári), hideg tengeráramlások - hűvös sivatagok (pl. Namíb)

- Évi csap.: kisebb, mint 250 mm-       fontos az éjszakai harmatképződés

- Mérsékelt (é. és d. sz. 23,5 – 60˚ között):

Meleg mérsékelt:

§          Mediterrán:

Nyár: passzát leszálló ága-        száraz

Tél: nyugatias szelek-ciklonokat szállítanak-bőséges csapadék

§          Szubtrópusi monszun:

Tavaszi-nyár eleji felmelegedés -óceán felől fújó monszunszelek bőséges csapadékot szállítanak

Tél hűvös v. hideg-               óceán elé fújó monszunszél- csapadékban szegény

Valódi mérsékelt

§          Befolyásolja: óceántól való távolság és ciklonok

§          NY-K nő a kontinentalitás

§          Óceáni: bőséges csapadék, időbeli eloszlás egyenletes

§          Nedves kontinentális: csökken a csap mennyisége; tavasz végi-nyár eleji csap. max, télen havazik, nyáron gyakori az aszály

§          Száraz kontinentális: kevés csapadék (300-450 mm), egyenetlen eloszlás

§          Mérsékelt övi sivatagi, félsivatagi: hegységekkel körülfogott medencékben; az évi csapadék 100-200 mm

Hideg mérsékelt:

§          Párolgás mértéke alacsony kevés évi csapadékmennyiség

§          Hó formájában

Csapadék és felhőképződés

- Kicsapódással jön létre

Kicsapódás fajtái:

§          Szabad légkörben:

Magasan: felhő

Alacsonyan: köd

§          Felszíni tárgyakon:

0 C˚ fölött: harmat

0 C˚ alatt: dér

Csapadék fajtái:

§          Talajmenti: pl. harmat, dér

§          Hullócsapadék: pl. eső, hó

- Keletkezés:

Talajmenti cs.~felszíni cs.~mikrocs.

§          Felszín közeli levegő lehűl (éjszaka  kisugárzás)

§          Eléri a harmatpontot

§          Megindul a kicsapódás: harmat, dér, zúzmara (páradús levegő hűl le           --- nagyméretű kristályok

Hullócsapadék~makrocsapadék

§          Meleg levegő felszáll

§          1 C˚-ot hűl/100 m

§          Egy idő után eléri a harmatpontot

§          Megindul a kicsapódás a szabad légkörben

§          Szilárd anyagokra               kicsapódási magvak

·          Természetes anyagok: por, sókristály (NaCl)

·          Mesterséges: korom

·          Méretük: Μm-es (10-6)

·          Számuk: (troposzférában): 10000 db(cm3)

·          Szerepük: felületükön történik a kicsapódás

·          Harmatpont elérése után: 0,5 C˚-kal csökken/100 m

§          Egy idő után eléri a 0 C˚-ot

§          Megindul a jégkristályok keletkezése: víz fagyása, v. gőzdepozícióval

§          Magas légkörben: felhő keletkezik

-Vízgőz és/vagy jégkristályból álló képződmény

Felszín közelében: köd

Sugárköd: éjszakai kisugárzás során

Áramlási köd: ha erősen lehűlt f.f. fölé páradús levegő áramlik

- Típusai:

Magasság szerint (felszín–felhőalap):

Magasszintű felhő: 6 km –, főleg jég

Középszintű: 2–6 km, víz + jég  vegyes

Alacsonyszintű: –2 km, főleg víz

Mérsékelt övezetben jellemző

Felépítés szerint:

§          Rétegfelhő

Vastagsága csekély

Csendes eső

§          Gomolyfelhő

Nagy vastagságú

Nem hoz esőt

§          Fátyolfelhő          -magas szintű

Jégkristályokból áll

Nem hoz csapadékot

§          Esőfelhő

Függőleges felépítésű                igen nagy vastagságú

Alap: alacsonyan

Teteje: magasan

§          Felhőelemek: vízcseppek + jégkristályok

§          Rájuk hat: felhajtó erő és a gravitáció (a mérettől függ, melyik az erősebb)

§          Ha elég nagyok (a vízcseppek összeolvadnak, a jégszemcsék ráfagyással nőnek)

§           elkezdenek lehullani

§          „meleg felhők” - trópusokon

Csak vízcseppekből     nincs halmazállapot vált

§          „hideg felhők”- mérsékelt, hideg öv

·          Víz + jégszemcsék

·          Csak a jégszemcsék tudnak akkorára nőni, hogy lehulljanak

·          Ha a jégszemcsék hullásuk során elolvadnak: eső

·          Ha nem: hó

§          Csapadék fajtái:

·          Szitálás: 0,5 mm-nél kisebb; lassú, csendes         -rétegfelhő

·          Eső: 0,5–1,5 mm

·          Hó: -10 – 0 C˚, nagy pelyhek; -10 alatt: finom jégkristályok

·          Zápor: heves, rövid, nagyszemű: 1,5–3-4 mm

·          Zivatar: villámlással és dörgéssel járó

·          Jégeső: csak nyáron erős feláramlás    -  sokáig van fenn-          &