Mozgások az élővilágban
Élőlények mozgástípusai:
- mozgási szervrendszer feladata: a kedvező ingerek felkeresése és a kedvezőtlentől való eltávolodás
- típusai
- passzív : nem igényel energia befektetést
- aktív : energia befektetést igényel- az aktív mozgás szinte minden élőlényre jellemző életjelenség, energia kell hozzá –ezt az anyagcsere folyamatok biztosítják
Mozgás lehet:
Helyváltoztató: futás, úszás, mászás, stb.
Helyzet változtató: virágszirmok kinyílása, becsukódása, fej elfordítása
Növényi mozgások:
Tropizmus
- növények ingerlékenyek, válaszolnak a környezetükből érkező hatásokra. A válaszreakció gyakran valamilyen helyzetváltoztató mozgásban nyilvánul meg. A mozgás egyik csoportjában a helyzetváltoztatás az inger irányába v. azzal ellentétesen történik és az elmozdulás a testrészek egyenlőtlen növekedésére vezethető vissza.
fajtái
· pozitív fototropizmus (fény) ð pl.: napraforgó virága fény felé fordul (– auxin egyenlőtlen eloszlása)
· pozitív geotropizmus (föld gravitációs ereje) ð pl.: főgyökér növekedés
· negatív geotropizmus ð pl.: hajtás növekedése
· pozitív hidrotropizmus ð pl.: oldalgyökér növekedése
Nasztia
- olyan, környezeti ingerre adott válasz, amelyben az inger nem befolyásolja a mozgás irányát, pl tulipán világosban kinyílik, sötétben becsukódik -a nasztia nem növekedési mozgás, hanem a sejtek víztartalmának változására vezethető vissza
fajtái
· fotonasztia ð pl.: virágok nyílása fényben
· termonasztia ð pl.: virágok nyílása hőre
· tigmanasztia ð pl.: érintésre mozgó növények nyílása (mimóza)
Állatok:
- támasztó szövetek a gerinces állatok testének szilárdítása -csontvázat
- izomszövetek sejtjei összehúzódásra képesek –mozgás
- mozgás fontos: a legtöbb állat aktív helyváltoztató mozgásra képes
Szivacsok törzse
- legegyszerűbb többsejtű állatok, vízben élnek, nincs valódi szerv6szövet -álszövetesek
- helyváltoztatásra képtelenek, aljzathoz rögzültek – helytülő életmód
Csalánozók törzse
- fejlettebbek – szövetek vannak Pl: medúza, korallállatkák
- bennük hámizomsejtek, amik összehúzódásra és elernyedésre képesek - mozgás
Testük alakja:
Medúza: szabadon lebeg, úszik a vízben
Hidra: szilárd felszínhez tapadnak v. azon lassan araszolva haladnak
Laposférgek törzse
- két oldali szimmetria
Az állat a feji vége irányában mozog
kis méretűek: csillókkal
- bőrizomtömlővel mozog – kültakaróval összefüggő simaizom rétegek alkotják
Összehúzódásuk a test nagy részére kiterjed, lassú mozgást eredményez
Fonálférgek törzse
- bőrizomtömlő
Gyűrűsférgek törzse -pl: giliszta, pióca
- mozgásszerve: bőrizomtömlő
- mozgásuk féregmozgás, más néven perisztaltikus mozgás
A földigiliszta helyváltoztatáskor a bőrizomtömlő váltakozó összehúzódásai végighaladnak az állat testén, ami az aljzaton egyirányú csúszást eredményez
Puhatestűek törzse
- meszes háj megjelenése – szilárd váz
- fej, izmos láb: bőrizomtömlő erőteljes megvastagodása (és a zsigerzacskó)
§ csigák osztálya
§ kagylók osztálya
- vizek aljzatán ülnek és csak igen lassú helyváltoztatásra képesek
§ fejlábúak osztálya –polip, tintahal
- a láb elöl a fejhez csatlakozik -8 v.10 kar
- rendkívül mozgékony karok: aljzaton is mozoghatnak + a rakétaelv alapján gyorsan úsznak (köpenyüregükön tölcsérszerű nyílás, a beszívott vizet ezen keresztül erős sugárban préselik ki)
Ízeltlábúak törzse
- külső kitinváz hatékony védelmet és rendkívül jó mozgékonyságot biztosít
- fej-tor-potroh
- végtagjaik többféle szerep: járóláb, + szájszerv
- testet kívülről fedő burok: kutikula, részei egymáshoz képest mozgathatóak. A mozgatást különálló, egymástól független működésű izmok végzik, amelyek a kitinvázhoz belülről tapadnak. A gerinctelen állatok körében kivételes sajátság az, hogy a az izmokat harántcsíkolt izomszövet építi fel
§ rovarok osztálya
- torhoz 3 pár járóláb
- lehet 2 pár szárnyuk is (torból), a repülőizmok a tor kitinlemezeit mozgatják, ezek emelőszerűen lendítik le és fel a szárnyakat
§ rákok osztálya
- kutikulában a kitin mellett mész is van, fejük és toruk fejtorrá nőtt
2 pár csáp + 5 pár járóláb a fejtoron, az első pár ollóvá módosult; járólábaikkal a szilárd aljzatonmozognak
§ pókszabásúak osztálya
- fejtor, potroh, 4 pár láb a fejtoron
Tüskésbőrűek törzse
- bőrük hámszövete alatt lapos mészlemez
Tengerisünön: mozdulatlanul összenőtt, merev tokot képeznek az állat körül – a többi tüskésbőrűnél mozgathatóan illeszkednek egymás mellé
- rajta mésztüskék, amik a hozzájuk kapcsolódó izmokkal mozgathatók
- mozgékony lábacskáik vannak ( vízedényrendszer: környezettel kapcsolatban lévő, tengervízzel töltött csatornarendszer – a test felszínén a tüskék közé kinyúló hosszúkás részei), amikkel az aljzaton megkapaszkodva helyét változtathatja
Gerincesek törzse
- belső vázukat rugalmas porc és kemény csontszövet alkotja, váz tengelye: gerincoszlop, ami csigolyákból áll ( -folyt.köv: ember)
§ halak osztálya
-test: áramvonalas, fej nem mozgatható
- végtag: úszó –ezek segítségével mozognak a vízben
- oldalvonal: víz áramlását, rezgéseit fogja fel
- úszóhólyag: fel-le menetelben segít
§ kétéltűek osztálya -pl béka
- két pár láb, alkalmas a szf-n való mozgásra
- 5 ujjú végtagtípus jellemzi őket
§ hüllők osztálya
- nyak megjelenése – fej jül mozgathatóvá vált
- végtagjaik a különböző fejlettségű járólábak: gyorsítják a talajon való kúszást v. testet felemelik a felszíntől így tudnak futni
- a kígyónak nincs lába
§ madarak osztálya
- repüléshez alkalmazkodtak
- csontozat könnyű, szivacsos szerk, a mellső végtag csontváza szabályos 5ujjú végtaghoz képest megváltozott –szárnnyá alakult
- a madarak 2 lábon járnak
- futómadarak:nem tudnak repülni, de lábuk nagyon izmos,erős –pl: strucc
- némelyek ujjai közt úszóhártya
- tyúkalakúak rossz repülők, kapirgáló láb
§ emlősök osztálya
- tojásrakó emlős: vízi állat, lába úszóhártyás
- erszényes e.: kenguru: mellső láb apró, hátsó izmos ugróláb + erős farkuk van
- méhlepényesek
vakond: mellső láb: ásásra módosult
denevér: repülésre képes: szárny: mellső és hátsó végtagok valamint a farok között feszülő nagy bőrredő
cetek: módosult mellső végtag + farok = úszás
fóka: szf-n is tudnak mozogni, lábuk úszóhártyás
patások: pata= bőr szarurétegének jellemző megvastagodása a lábujjak végén
Páratlanujjú: 1 fejlett, a többi csökevényes
Párosujjú: 4 ujj, két középső a legnagyobb, erre támaszkodik
főemlősök -majmok=kb ember
Ember csontváza és izomrendszere
Csontváz: passzív izomrendszer: aktív rész
Csontok típusai:
- csöves csont: csontüreg, sárga csontvelő - felkar, alkar, comb, lábszár
- lapos csont: -(tömör vékony áll.-szivacsos á –t.á) homlokcsont, szegycsont, lapockacsont, medencecsont
- köbös csont: csukló, boka
- szabálytalan csont: csigolyák
Csontok összeköttetése:
- folyamatos
Összenövés: medencecsont nem mozgatható
Varratos kapcsolat: koponya
Porcos kapcsolat: csigolyák, bordák kicsit mozgatható
- megszakított
= izület - jól mozgatható
1 tengelyű (térd, könyök), 2 tengelyű (csukló: tojás izület, boka), soktengelyű = gömb i. (váll, csípő)
Csontváz tájai:
Fejváz = koponya
Törzsváz
gerincoszlop
Csigolyák: 7 nyak, 12 hát, 5 ágyéki,5 keresztcsonti, 4-6 farok
- első cs: atlas - második: axis
bordák:12 pár; 7 valódi, 3ál, 2 lengő
szegycsont
MELLKAS= gerincoszlop+bordák+sz.cs.
Végtagváz függesztőövekkel kapcsolódik a törzsvázhoz
Vállöv: kulcscsont, lapocka –vállizület
Medenceöv: csípő.üéő-szemérem csont, -csípő izület
felső végtag: felkarcsont, alkarcsont (sing+orsó), kéztőcsont, kézközépcsont, ujjpercek
alsó: combcsont, lábszárcsont, lábtőcsont, lábközépcsont, lábujjpercek
Izomrendszer:
Izom: 2 vég: eredés-tapadás; ínnal kapcsolódik a csonthoz; működés: összehúzódás-elernyedés
Fej izmai
- gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, rágó izmok
Törzs izmai
- elöl: mellizom, fűrészizom, hasizom (egyenes, ferde)
- hátul: csuklyás, széles hát izom
- belül: bordaközi, rekeszizom
Végtag izmai
- felső: deltaizom,, bicepsz, tricepsz
- alsó: nagy farizom, négyfejű combizom, kétfejű combizom
- lábszárizom: vádli
|