1.            A növények vízforgalma

a)             A víz szerepe az élőlényeknél

·               Sejtalkotó: a protoplazma 80-85%-a

·               Tápanyagok felvételénél oldószer és szállítóanyag

·               A növények hőszabályozásában magas fajhője miatt alapvető (a párologtatás nagy energiafelhasználással jár)

·               Fotoszintézis alapanyaga

b)             A víz áramlását segítő tényezők hajtásos növényeknél

·               Gyökérnyomás

Þ           Az a hatóerő, amely a vizet a szállító szövet farészébe préseli

Þ           A vízfelvételt végző gyökérsejtek préselő hatása

·               Párologtatás szívó hatása

Þ           Vízoszlop felső mozgatója, a párologtatás nyomán keletkezett szívóerő

Þ           Gázcsere nyílások által

·               Kohéziós erő

Þ           Összetartó erő  a vízmolekulák között

·               Tapadási erő

Þ           A vízmolekulák és a vízszállító csövek fala közötti erő

Þ           Megakadályozza a falak lebomlását

c)             Ionok felvétele

·             Nitrogén

Þ             Felvétele: NO3 formájában (kivéve pillangós virágú növények – gyökerükön levő Nitrogénbaktériumok levegőből felveszik a N-t)

·             Foszfor

Þ             Felvétele: PO4-3 formában

·             Kálium

Þ             Felvétele: K+ formában

·             Kalcium

Þ             Felvétele: Ca2- formában

d)             Vízforgalom lépései:

·               Vízfelvétel – gyökérszőrök

·               Víz szállítása – hajtásos növényeknél a farészen

·               Víz leadása

e)             Szerves és szervetlen anyagok szállítása

·               Szállítószövetekben – edénynyalábokba csoportosulva

·               A harasztok, a nyitva- és a zárvatermők minden testrészében

·               Szerves anyagok szállítása

Þ           Háncsrész – minden irányba

Þ           Növény valamennyi sejtjének ellátása

·               Szervetlen anyagok (víz és ásványi anyagok)

Þ           Farész – fölfelé

Þ           Fotoszintetizáló szövetekhez

2.            Rovarok és emlősök anyagszállító szervrendszere

a)             Hasonlóságok

·               önálló nedvkeringési rendszer, amelynek jellegzetessége, hogy a benne található folyadék kémiai összetétele jelentősen eltér a külvilág vizétől

b)             Különbségek

Rovarok anyagszállító szervrendszere	Emlősök anyagszállító szervrendszere
Egyféle anyagszállítási szervrendszer	Háromféle anyagszállítási szervrendszer (a vérkeringés, a nyirokkeringés, agy-gerincvelői keringési rendszer)
Egyszerű – csak a szívre és a belőle kiinduló főütőérre, aortára tagolódik	Vérkeringési rendszer: zárt keringés- a vénás és artériás rendszert összekötő kapilláris hálózatok keringés központja az izmos szív – aorta – artériák (verőerek) – kapillárisok (kapillárisok artériás és vénás vége között nyomáskülönbség hatására keletkezik a nyirok) – vénák (gyűjtőerekbe) – szív
csőszívük – potrohban a torban lévő aortában folytatódik hátrafelé egy zárt cső	szív – nyomáskülönbség belül üreges szívbelhártya - kettőzetei – billentyűket (vitorlás, félhold alakú – a vér egyirányú áramlása) szöveti állományának nagy része - szívizomszövet  szív egyes részein eltérő vastagságú: legvastagabb: bal kamra (legnagyobb munka)
szív mozgatja,  3-szög alakú un. legyezőizmokkal (szárnyizmokkal)	Működése ciklikust Táplálja: koszorúerek
Folyadék – hemolimfa vagy vérnyirok (akár a testsúly 40 %a) Feladata: a tápanyagok szállítása, valamint az alvadás révén a szervezet védelme	Vörösvértestek (28 nap) - légzési gázok szállítását a vérpigment – hemoglobin (vörös) – kémiai fehérvérsejtek vérlemezkék
Lassú folyadékkeringés	állandó testhőmérséklet, magas alap-anyagcsereszint à magas oxigén igény elkülönült vénás és artériás rendszer nagyvérkör: bal kamra – jobb pitvar kis vérkör: jobb kamra – tüdő – bal pitvar
	nyirokkeringési rendszer: kapillárisok – diffúzió – vérplazma nyirokedénybe szerep: védekezési rendszerben és lipidanyagcserében
	agy-gerincvelői keringési rendszer: a központi idegrendszerben a nyirokkeringést helyettesíti

3.            Az emberi szív

a)             Felépítés

·               2 tüdőfél között a gátorüregben

·               Fala:

Þ           Szívburok (savós hártya)

Þ           Szívizom (szívizomszövet) – vérellátás - koszorúereken

Þ           Kötőszövet

Þ           Szívbelhártya (nyálkahártyaréteg)

Þ           Vastagság: - balkamrában legvastagabb – jobb kamra – pitvarok

·               Üregek

Þ           Kamrák – nagyobbak – kiindulási oldal

Þ           Pitvarok – kisebbek . érkezési oldal

·               Bal és jobboldal között: szívsövény

·               Billentyűk - egyenirányítás

Þ           Vitorlásbillentyű – pitvar és kamra között

-              Ínhúrok – túlhajlás megakadályozása

Þ           Zsebes billentyűk – kamrából kiinduló erek (bal: aorta, jobb: tüdőartéria) tövében

·               Vérkörök

Þ           Nagy: bal kamra – oxigéndús vér – test – CO₂dús vér – jobb pitvar (– jobb k)

Þ           Kis: jobb kamra - CO₂dús vér – tüdő – oxigéndús vér – bal pitvar (– bal k)

b)             Működése

·               Szívciklus

Þ           Kamrai összehúzódás (pitvari elernyedés)

-              vitorlás billentyű zárt (ne engedje vissza a vért a pitvarba)

-              zsebes billentyű nyitott (kiengedje a vért az artériába)

Þ           kamrai telítődés

-              kamra elernyed à tágul à csökken a nyomás à vér a szívbe

-              vitorlás billentyű nyitva

-              zsebes billentyű zárva

Þ           pitvari összehúzódás

-              a maradék vért átpumpálja a kamrába

-              billentyűk maradnak

·               saját ingerképző kp

Þ           elsődleges – szinusz csomó – sejtről sejtre lassan

Þ           másodlagos – pitvar-kamrai csomó – idegrostokkal gyorsan egyszerre

·               szívfrekvencia szabályozása: idegrendszer, hormonrendszer feladata