Éghajlat, időjárási elemek

Általános légkörzés

- legerősebb felmelegedés az Egyenlítőnél

- leggyengébb a Sarkvidéken figyelhető meg

eltérő felmelegedés miatt a légnyomás a sarkokon magas, Egyenlítőnél pedig alacsony

- a Föld körüli rétegek állandó mozgásban vannakàszabályszerűséget mutatnak

ez a nagy földi légkörzés=vagyis a különböző légnyomású területek közti légcsere

-ez az egész egyszerű lenne, ha mindeközben nem forogna a Föld

¶ Föld forgásából adódó eltérítő erő azonban mindkét földgömbön módosítja a légáramlatok útját

¶ + a szélirányok kialakulásában a súrlódási erő is fontos szerepet játszik

- a felszín közeli légrétegekben 3 szélrendszer alakult ki

passzátszelek

·         a trópusi övezetben fújnak (30°szélességtől az Egyenlítő felé)

·         északi félgömbön ÉK-i, déli félgömbön DK-i irányú

·         a meleg levegő és a passzátszelek összeáramlanak és felemelkednek

·         emiatt az Egyenlítőnél szélcsend van, de állandó a felhőképződés, zápor, zivatar

·         30°-nál szintén szélcsend és száraz, derült idő jellemző

nyugatias szelek

·         mérsékelt övezetben fújnak

·         az általuk szállított ciklonokat, anticiklonokat Ny-ról K-re sodorják

·         a Ny-ról érkező szelek az óceánok felett vízgőzzel telítődnek és a kontinensek Ny-i partvonalát csapadékkal öntözik

·         ezért a mérsékelt övezetben a csapadék mennyisége Ny-ról K felé csökken

keleties sarki szelek

·         a nehéz, hideg levegő felhalmozódása miatt a sarkokon magas a légnyomás

·         a levegő É-re és D-re áramlik, de az eltérítő erő ezt megváltoztatja ÉK-i és DK-i irányra

A szélrendszerek nem különíthetők el teljesen egymástól, gyakran betörnek a szomszédos övezetekbe is.

csapadékmennyiség változásai a forró és mérsékelt övezetben

·         a passzátszelek miatt az Egyenlítőnél szélcsend van, de állandó a felhőképződés, zápor, zivatar

30°-nál szintén szélcsend és száraz, derült idő jellemző

·         a nyugatias szelek miatt a mérsékelt övezetben a csapadék mennyisége Ny-ról K felé csökken

felhő és csapadékképződés folyamata

·         a levegőben víz találhatóàmindhárom halmazállapotában előfordulhat

·         az egységnyi térfogatú levegőben lévő víz mennyisége az abszolút páratartalom

·         minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt képes befogadniàha a levegő már nem képes több vízgőzt befogadniàtelítetté válikàezt a hőmérsékletet nevezzük harmatpontnak

-a magasabb légrétegekben a levegő harmatpont alá kerülàekkor túltelített leszàilyenkor indul meg a felhő és csapadékképződés

§        ehhez nem elegendő csak a túltelített állapotàkell, hogy a levegőben legyen por és koromszemcseàezekre a víz kicsapódhatàígy keletkezik a felhőelemàez alkotja a felhőt

- fátyolfelhő, rétegfelhő, gomolyagfelhő, esőfelhő, köd

§        a felhőelemek elkezdenek leesniàde a magasságtól függően napokig is eltarthat, míg földet érnek

§        a talaj felől jövő feláramlás lebegésben tartja őketàahhoz, hogy ezt legyőzzékàa cseppek esés közben összefolynak

·          0°C feletti hőmérséklet esetén vízcseppek formájában, 0°C alatt hó formájában érnek talajt.