A Föld

A föld alakja és ennek következményei

- a Föld alakja gömb alakú, ezt a róla készült űr felvétel bizonyítja, de csak megközelítőleg gömb alakú, északi és déli pólusánál enyhén lapult, de az Egyenlítőnél sem szabályos kör a keresztmetszete

- GEOID alakú tehát (=földalak)

Következmény:

- a napsugarak eltérő hajlásszögben érik a földet, így nem egyenletes a felmelegedés

Legnagyobb: Egyenlítőnél

Legkisebb: Sarkoknál

A föld mozgásai

1, tengely körüli forgás

- időtartama: 24 óra -1 nap

- iránya: NY-K-i (direkt irány)

- sebesség: Egyenlítőnél 461m /s,           Sarkoknál:  0 m/s

Következményei:

¶ nappalok és éjszakák váltakozása és a Nap látszólagos napi útja

¶ Coriolis-erő =kitérő erő

- É-i félgömbön jobbra, a D-i-n balra téríti ki a gáz és folyékony halmazállapotú anyagokat (pl tengeráramlások, szél)

¶ centrifugális erő – Egyenlítőnél szélesebb a föld, mert itt nagyobb az erő

- a tengely körüli forgás az időszámítás alapja

Helyi idő:

A föld forgásához mért időt helyi időnek nevezzük

- helyi idő szerint akkor van dél, amikor a nap áthalad a megfigyelő hely hosszúsági körén( ezek a délkörök  avagy meridiánok)

- a nap a NAP két egymást követő delelése közt eltelt idő

 De  gyakorlatban nem déltől (amikor a legmagasabban van), hanem éjféltől számoljuk  -24 óra

- a föld 24 óra alatt 360°-ot fordul tengelye körül, óránként 15°-ot halad – fokonként 4 perc az eltérés

Zónaidő: - azonos időzónában használt egységesített idő

- 1889: 24 időzónát hoztak létre (egy országon belül v. azok nagyobb területén azonos időt használnak)

- kiinduló pont: Greenwich (csillagvizsgáló)

- időzónák határai nem mindig követik a délköröket

- dátumválasztó vonal: a 180°os hosszúsági körnél – ha K-ről Ny felé lépjük át, egy nappal előre, ha Ny-ról K felé lépjük át, egy nappal vissza kell állítani óránk naptárját

2, Nap körüli keringés

- időtartam: 365  és ¼ nap   (tropikus év)       -négy év alatt a töredékekből összegyűlik egy nap Ò szökőév

- iránya: É felöl NY-K-i

- pálya alakja: ellipszis – ennek egyik gyújtópontjában van a Nap–így a föld hol napközelben (tél), hol naptávolban van(nyár); pályáját a Nap és a Föld gravitációs kölcsönhatása határozza meg

Napközelben gyorsabb, naptávolban lassabban kering;    átlag seb: 30 km/ nap

- keringési sík: ekliptika

Ø a föld tengelye az ekliptika síkjára merőleges egyenessel az ekliptika tengelyével 23,5°-os szöget alkot

Ø a föld tengelye a keringés síkjával 66,5°-os szöget zár be

A földtengely a keringés folyamán nem változtatja ferdeségét, mindig 1 irányba mutat, melynek közelében van a sarkcsillag

Következmények:

¶évszakok váltakozása : földre érkező hajlásszögek a földtengely ferdesége miatt változik az év folyamán – a megvilágítás időtartama is eltérő (nappalok hosszúsága)

Marcius 21: csillagászati tavasz kezdete az északi félgömbön (D: ősz)

- a nap sugarai az Egyenlítő fölött 90°-on delelnek

- az É-i és D-i félgömbön egyenlő mértékű a világítás és melegítés

É: tavaszi napéjegyenlőség          D: őszi napéjegyenlőség

Junius 22: csillagászati nyár kezdete

- napsugarak a Ráktérítő felett delelnek 90°os szögben

-É-i félgömbön a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge – leghosszabb napok

- nyári napforduló: a merőlegesen érkező napsugarak az Egyenlítő irányába kezdenek vándorolni – É-i félgömbön csökken a felmelegedés, rövidülnek  a nappalok

- É-i sarkon: éjféli Nap jelensége: sarki nappal: márciustól szeptemberig

Szeptember 23: csillagászati ősz kezdete

- a napsugarak az Egyenlítőn delelnek 90°os szögben

- nappalok és éjszakák hossza az egész földön egyforma

- őszi napéjegyenlőség: a nappalok rövidülnek az É-i félgömbön

- az É-i sarkon kezdődik a féléves éjszaka

December 22: csillagászati tél kezdete

-  a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90°os szögben

- téli napforduló (É-i félgömbön): D-i félgömbön a legnagyobb a hajlásszög – leghosszabb nappal, É-i félgömbön a Nap a legalacsonyabb –legrövidebb nappal

- a napsugarak egy egyenlítő irányába vándorolnak

- trópusi övezetben és hideg övezetben 2 évszak, a mérsékelt övezetben 4

Ráktérítő-Baktérítő között: trópusi

- Egyenlítőnél: nincs évszak, napéjegyenlőség is állandó

- A nap körüli keringés a naptárkészítés alapja

1 hónap: a Hold fényváltozásainak időtartama (telihold-telihold kb 30nap)

1 év = 1 nap körüli keringés időtartama

1nap= tengely körüli forgás időtartama

2 féle naptár

1, szoláris (pl miénk)    2, Lunáris (hold, pl: Iszlám)